A jövőről

Nos, szerintem nem. Kicsit furcsának érzem, hogy ez ekkora figyelmet kap, pedig sok minden mással kellene foglalkozni e helyett.

Felháborítónak tartom, hogy jelen esetben nincs fontosabb dolog annál, hogy a megyét hívjuk-e vármegyének vagy a Magyar Köztársaságot Magyarországnak, meg még sorolhatnám a többi hülyébbnél hülyébb ötletet. Ha eddig is Magyarország volt az elfogadott, akkor nem mindegy, hogy változtatunk-e vagy sem? Nem is beszélve a, hogy le kell-e cserélni a Citadellában lévő szobrot Szűz Máriára vagy sem.. Röhej..

A legfelháborítóbb az egészben, hogy ezek mind pénzbe kerülnek. Kinek a pénzébe? Hát a miénkbe! Mennyit lehet onnan elvenni, ahol már amúgy sincs sok? Egyik tanárom szerint a jövőben majd rizst, moszatot, algát meg hasonló finomságokat fogunk enni. Lehet nem is kell sokáig várni arra. Persze mondhatjuk, hogy ezek évekig eltartanak és nem kerül semmibe.., de a személyit azért le kell majd cseréltetni.

Nem árulok el nagy titkot, hogy a fiatal generációhoz tartozom és talán az sem titok, hogy itthon nem látom a jövőm. Elég szomorú vagyok emiatt, de ez van. Úgy tűnik, itt mindenki csak a hatalomra pályázik legyen türkizzöld vagy rózsaszín. Valahogy mindenki elfelejti, hogy honnan jött, honnan kapja a fizetését, de talán egyszer, egy új generáció majd változtat ezen..

Addig nem is lesz jobb az országunk, amíg nincs annál fontosabb kérdés, mint hogy mit minek hívjunk. A régi eszmények bevezetése nem teszi stabilabbá a gazdaságot, MI nem fogunk jobban élni tőle.

Napról napra egy többen vagyunk a Földön, egyre többen akarnak enni (ez nem jelenti azt, hogy tud is enni valamit). Eddig a fejlettebb régiók (Észak-Amerika, Európa) fogyasztása jócskán meghaladta a többi nemzetét, de mára ez a kép kezd lassan felborulni.

Az élelmiszer fogyasztás rohamosan nő az Ázsia országokban a növekvő béreknek köszönhetően. A Föld népességének kb 1/3-a el azon a vidéken és vannak olyan családok, ahol a hús, amolyan ünnepi étel, azaz évente nem sok fordul elő. Azok, akik nem tudtak sok húst enni, a több pénzükből többet fognak venni, azaz egyre többet kell termelni.

Ha a világ nem tud alkalmazkodni a megnövekedett igényhez, akkor az árak fognak igazodni a nagyobb kereslethez, amit azok fognak megbánni, akik eddig sem kerestek sokat. Lehet, hogy a világ nagyot fog fordulni és a szegényebb régiók vissza kínásodnak. Ezt úgy kell érteni, hogy az oldalas, a gulyás, a palacsinta és a gumimacik helyett algát, rizst esznek majd.

A jövő elég homályos, a 2012-es év lehet, hogy az előre gondolkozásban, a tervezésben okoz majd változást, mert ha nem teszünk valamit, akkor előbb vagy utóbb óriási élelmiszer válsággal találhatjuk szembe magunkat. Az evéshez mindenkinek joga van, de legyünk mértékletesek, ahogy régi öregjeink is megmondták: "Több nap, mint kolbász".

A búza mellett egy újabb termékből nincs annyi, amennyi kellene, ez pedig a cukor. Alig pár nap alatt a duplájára emelkedett  cukor ára, így ma körül-belül 400 Ft egy kiló cukor.

Miért nincs cukor, ha van gyárunk?

A kérdés jó, a válasz meg egyszerű. Az Unió nem engedi. Sajnos megvan szabva, hogy a megmaradt egy szem gyárunk mennyit termelhet belőle. Ez a szám éves szinten 105 ezer tonna, nem több. Ez a hazai cukorfogyasztás egy harmadát fedezi csak, a többi importból jön.

A rendszerváltás óta 11 hazai cukorgyár zárt be vagy került külföldi cég kezébe és utána zárt be. Az Unió 2008-as "cukorreformja" kapcsán óriási támogatásokat kaptak azok a gyártók, akik felszámolják a cukorgyáraikat, így a külföldi kézen lévő hazai gyárak is bezártak.

A megmaradt egyetlen gyár, a Magyar Cukor Zrt. csak a meglévő ügyfeleit tudja kiszolgálni újakat már nem.

Miért magas a cukor ára?

A válasz nem olyan egyszerű. Az egyik oka, hogy az Unióban is kevés a cukor, mert a brazil termelők a cukor helyet üzemanyagot gyártanak a cukornádból, valamint az Ausztrál cukortermelés a rossz idő miatt nem tudott annyit termelni, mint azt várták volna.

Lehet-e magyar oka is? Természetesen. Az egyik ilyen ok, hogy csak egyetlen egy gyárunk van. Amíg több volt, addig többen termeltek cukorrépát, de mivel nem volt kinek eladni a terményt, így át kellett állniuk más termékek gyártására. A Magyar Cukor Zrt. anyavállalatának (ez sincs magyar kézen persze) vezetője, Johann Marihart elmondta, hogy Magyarországon 25% áfa terheli a cukrot, míg Ausztriában csak 10%.

Ha a kormány a cukrot is az egészségtelen élelmiszerek kategóriájába sorolja, akkor a cukor ára még magasabbra is felmehet!

Elemzők szerint, még pár hónapig biztosan számolhatunk magas cukor árakkal.

Nem tudom gondolkodtatok-e már azon, hogy meddig és milyen ütemben érdemes fejlődni. Ez így még lehet, hogy kicsit homályos megfogalmazás, de meg fogjátok érteni pár sor elolvasása után.

Egyre több és több helyen tapasztalhatjuk, hogy a gépek átveszik az ember helyét. Legyen szó egy nagy üzemről vagy csak egy kisebb pénztári gépről, hisz minden cég a profitot hajkurássza, nem törődve az emberekkel. Persze mondhatjuk, hogy érthető a dolog, hisz mi is így csinálnánk vagy mégsem?

A legújabb technikai vívmány az ember nélküli kassza, elég csak végighúzni a termékeket, kifizetni és már mehetünk is. De jó ez nekünk?

Meddig éri meg?

Gondoljunk bele abba, hogy minden egyes gép, legalább egy ember munkahelyét veszi el, azaz minimum eggyel növeli a munkanélküliek számát. Ha nem dolgozik nem termel, nincs jövője, kilátása, stb, stb.. A munkanélküliekből a jövőben rabló, gyilkos és még ki tudja mi fejlődik ki az életért folytatott harcban. Elég fura lenne, ha egyik napról a másikra egy Robot Robival találnád szembe magad, aki épp 24 órát dolgozik, nem eszik, nem alszik, nem kell neki cigiszünet és ami a legfontosabb ő is az állásodra pályázik!

Az sem kizárt, hogy egy gép nem egy ember, de egy egész gyár helyét átveszi. Nem kell neki semmi, csak néha rá kell pillantani a telefonra, hogy nem-e küldött valami hibaüzenetet, amiért meg kellene nézni.

A technológia, a technika nagyon fontos, de tudni kell, hogy hol a határ és meddig éri meg. Az államnak (közvetett módon a cégeknek is) érdeke, hogy az emberek dolgozzanak, hisz a befizetett adókból tartja fenn magát az állam és támogatja az embereket és a cégeket. Ha ezen befizetések egy része elveszik, az valakinek nagyon fog fájni, emellett még a munkanélkülieket is el kell látni.

A gépiesítés egy ideig működőképes, de hosszútávon nagyobb problémát generál, mit azt talán most gondoljuk. A gépek jók, szépek, de nem emberek!

A kérdés jogos és szerintem mindenkiben felmerült, hogy mi van a magyar búzával. Hol van, vagy ki tüntette el?

Arra, hogy ki tüntette el, vagy hogy hol van biztos nem tudok válaszolni, de azért boncolgassuk kicsit ezt a témát.

Jelenleg egy kiló kenyér 250-300 forint és egyes elemzők szerint (talán éppen ők azok, akik ezt okozzák) 400 forint is lehet egy kiló kenyér ára. Ezt az árnövekedést nem varrhatjuk csak a búza nyakába, mert a mostani arab válság is közrejátszik ebben és még megannyi tényező.

De hol van a búza?

Ezt nem tudjuk, de azt igen, hogy hol nincs, még pedig a raktárakban. Idéznék egy aranyos mondatot: A bizonytalanságot fokozza, hogy a molnárok sem tudják, mekkora a hazai búzakészlet. Ha ők nem tudják akkor ki tudja?

Egyik ismerősöm szerint (aki mellesleg mezőgazdasági termeléssel foglalkozik többek között búzával is) van búza! Nekik is van, amit el lehet adni. Akkor újra felteszem az eddig is érthetetlen kérdésem, hol a xxxx van a búza?

Azt tudjuk, hogy a pénzügyi szférában minden nyilatkozat önbeteljesítő jóslatú. Azaz ha azt mondja egy nagy kutya (nem, itt nem a bernáthegyire gondoltam), hogy rosszul áll a magyar gazdaság, akkor rosszul is fog állni, mert a befektetők menekülnek majd az országból (sarkított példa, de igaz).

Szerintem nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy van magyar búza, csak egyesek trükköznek és megint hasznot akarnak húzni az egyszerű emberekből. Azt sem tartom kizártnak, hogy a magyar búza egy vasúti kocsiban pihen valamelyik külföldi állomáson és várja, hogy többszöröséért hazakerüljön a raktárába.

Február 15.-én, kedden erős napkitörés indult el a Föld irányába, ami egyes jelentések szerint Kínában megzavart néhány rádióadást. A NASA szerint egy-két elektronikai hálózat, műhold is áldozatául eshetett a napkitöréseknek.

A jövő városai

A jövő városait mindenki máshogy képzeli el, de egy valamiben mindegyik megoldás közös (legtöbb). Ez pedig az egészséges élet. A környezetszennyező autókat minden városból száműzték már addigra és helyettük a jövőben repülő autókat láthatunk majd. Lehetséges, hogy valóban repülni fogunk? Belátható időn belül nem, hisz nem lenne rá igény. Elég lenne, ha az autók költséghatékonyabbak lennének és emellett gyorsabban eljutnának minket a a kitűzött helyre. 

Egyes országok már most tervezik a jövőt, ami mindenképpen jó hír nekünk. Ezen tervek mindegyikében szerepet kap a természet is.

A fenti ábrán a dubai jövő városának tervét láthatjuk, mely csak megújuló energiaforrásokat használ fel és növénytermesztés lesz a feladata. A képen láthatjuk, hogy nincsenek lakóházak (lehet mér kihaltunk?), csakis tükrök mely a középen található prizmára összpontosítják a nap sugarait.

Nem csak Dubai, hanem más városok is dolgoznak ki a zöldebb városokon. Koppenhága is ezek között van és céljuk, hogy visszaépítsék a zöldet a városokba.

Természetesen nemcsak pozitív jövőképek vannak. Vannak olyanok is, amik a jövő árnyoldalait mutatják be, azt a világot, melyben nem változott semmi, megmaradt a környezetszennyező életvitel. 

A jövő már elkezdődött és csakis rajtunk múlik, hogy merre haladunk!

Városiasodás

A jelenlegi mérések alapján a jövőben súlyos problémát fog okozni a Föld túlnépesedése. A népesség egyre nagyobb ütemben nő, ami főleg Ázsia és Afrika lakosságának növekedésével magyarázható. A fejlettebb országok népessége nem nő, hanem csökken, ami a társadalmak elöregedéséhez vezetnek.

Tudósok szerint, ha minden más változatlan marad (nem termelünk több élelmet, nem tudunk a Holdon is kukoricát termeszteni, stb), akkor a Föld eltartó képessége 14-15 milliárd főnél megáll. Lesznek olyan vidékek, melyek könnyebb helyzetben lesznek és bőségesen lesz élelem.

Az emberek számának növekedése magával vonzza a káros anyag kibocsátás növekedését is. A képlet egyszerű. Minél többen vagyunk, annál több energia kell a szükségleteink kielégítéséhez.

A túlnépesedés második problémája, az elvárosiasodás. Egyre nagyobb a vidék és a város között a különbség. A vidék egyre jobban elszegényedik, sok munkahely megszűnik, stb.. Egy városi ember csak legyint rá, pedig az élelmiszer nagy része (majdnem az összes) vidékről származik. Mi lesz akkor, ha nem lesz aki termeljen?

Mi is az elvárosiasodás?

Akkor beszélhetünk erről, ha a területhasználat átalakulásának mértéke, meghaladja a népességnövekedés mértékét.

Az EU egynegyed városi terület, azaz szép szürke beton és évente egyre több területet építünk be újabb beton és üveg palotákkal. Kutatások szerint 100 év múlva már kétszer ennyi beépített terület lesz, persze azt még meg kell élni.

Az ábra jól mutatja, hogy hogyan változott / fog változni a város és a vidék népessége 1950 és 2050 között.

Városiasodás problémai

A terjeszkedő városok egyre több és több energiát igényelnek és földterületet igényelnek, valamint egyre nagyobb földterületet használnak fel. Az elvett földterületet lebetonozzák, ami károsítja a környezetet. A városok növekedése tovább fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, amely éghajlatváltozáshoz vezet.

Az emberek kíváncsiak. Mindig is érdekelt minket, hogy mi zajlik körülöttünk, hogy egyedül vagyunk-e, lakhatnak-e más bolygón is élőlények, hogy keletkezett a Föld, stb. A tudósok már jó ideje kutatnak Földhöz hasonló bolygók után, melyek a távoli jövőben az emberek menedékeként, vagy második otthonaként szolgálnának. Természetesen az sem kizárt, hogy egy-egy ilyen bolygó már lakott.

A Nasa Kepler űrteleszkópja nemrégiben több mint ezer potenciális bolygó jelöltet talált, melyek életet rejthetnek. A felfedezett 1235 bolygó közül 68 közel Föld méretű, 288 szuper Föld méretű, 662 Neptun méretű, 165 Jupiter méretű és 19 nagyobb mint a Jupiter. A bolygók közül 54 olyan bolygó van, mely a lakható övezetben található, azaz hasonló távolságra találhatóak csillaguktól, mint a Föld a Naptól, így akár víz is lehet rajtuk, ami az élet egyik fontos alap eleme jelen tudásunk szerint.

Az, hogy egyszer eljutunk-e ezekre a bolygókra az a jövő zenéje, de jelen tudásunk és technikánk sajnos nem elég ahhoz, hogy saját érzékszerveinkkel vizsgáljuk meg ezeket a bolygókat.

További érdekes hírekért és képekért, látogass el a Kepler honlapjára.

Talán a legtöbben hallották már TV-ben, vagy olvasták az internet, hogy 2012-ben felerősödnek a napkitörések.

A Napról

A Nap, egy közepes méretű csillag, amely közel 4,6 milliárd éves. Azért világítnak mert magjukban állandó nukleáris fúzió megy végbe. Hidrogént égetnek, mely végül héliummá alakul, ami hő és fény formájában megjelenő energiát szabadít fel.

A Nap felszíni aktivitásai közé tartoznak a napfoltok, a napflerek, a protubeancia és a napfáklyák is. A napfoltok párban, vagy csoportokban fordulnak elő, melyekben erős mágneses tér uralkodik. A napfáklyák főleg napfoltok környékén alakulnak ki és hőmérsékletük magasabb, mint a felszíni hőmérséklet. A napflerek a mágneses energia rövid ideig tartó kitörései, melyek során sugárzás és elektromos töltéssel rendelkező részecskék lövődnek ki az űrbe. A protuberencia hideg, sűrű lánghoz hasonló felhők, melyek hurkokat és boltíveket képeznek.

Napkitörés

A napkitörés a naptevekénységek leglátványosabb és ránk nézve a legveszélyesebb megnyilvánulása. A napkitörések során egyszerre jelentkezik a fler, a koronakidobódás és az eruptív protuberancia.

Milyen hatásai lehetnek a Földre?

Erősebb flerek idején, megnő a Föld felsőlégkörében a sugárzások erőssége. Ezek kár okozhatnak a műholdakban és az űrszondákban. A flereket kísérő rádiókitörések megzavarhatják a rádiós kommunikációt, így nemzeteket vághatnak el a külvilágtól. A Napból kilökődött anyag, ha neki csapódik a Föld magnetoszférájának, akkor mágneses vihart okozhat, ami megzavarhatja az iránytűket és a navigációt. A mágneses tér gyors ingadozása kóboráramokat indukálhat, amik megrongálhatják az elektronikai berendezéseket és és nagy áramkimaradásokat is okozhatnak. A magnetoszférában a töltött részecskék mennyisége jelentősen megnőhet, ha a Földet eltaláló bolygóközi mágneses felhő mágneses polaritása a magnetoszféráéval ellentétes. Ekkor ugyanis a felhő és a magnetoszféra között mágneses átkötődés történhet, s ennek révén a felhő plazmája bejuthat bolygónk magnetoszférájába.

Minden rosszat felsoroltam, amit csak lehetett, most jöjjön valami, ami nem árt nekünk, sőt szépségével feledtet minden rosszat. Ez nem más, mint a sarki fény. Sajnos ezen kívül nincs olyan, ami a mérleg pozitív oldalát erősítené.

A sejtelmes jövő

Sajnos a tudósok nem sok jót ígérnek a 2012-es évre. Ugyanis az elmúlt 50 év legerősebb napkitörései várhatóak, amik nagy valószínűséggel elég sok borsot törnek majd az orrunk alá. A Nasa honlapján találtam egy cikket, ami a napkitörések várható veszélyeire hívja fel a figyelmet. Lényegében arról szól, hogy a 2012-es napkitörések 30%-50% lesznek erősebbek, mint az 1958-as kitörések voltak. Akkoriban az emberek onnan jöttek rá, hogy valami nem stimmel, hogy az északi fényt Mexikóban is látták három alkalommal. Nagy rá az esély, hogy erre jövőre is sor kerül.

Egy tévéműsorban is szó volt a nap kitörésekről, melyben elmondták, hogy ha a mágneses védőpajzsunk gyenge részein (Dél-Amerika és Afrika között) tújutnak a nap sugari, akkor komolyabb problémákkal is szembe kell néznünk. Továbbá egyes kutatások kapcsolatot mutatták ki a napkitörések és a földrengések között. A napkitörések erősődésével nőt a földrengések intenzitása is.

A következő erősebb napkitörések egyre több gondot okoznak majd, hisz az elektronika már mindenhol jelen van életünkben. A Nasa kutatói állítják, hogy a 2012-es napkitörések hatással lesznek a mobil telefonokra, a GPS-re, a műholdakra és minden egyéb elektronikai eszközre is.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy már 2011-ben is számolhatnak velük.

Természetesen pontosan nem lehet meghatározni, hogy milyen következményei lesznek, de ahogy a mondás is állítja: Készülj a legrosszabbra, bízz a legjobban.

2012-ről egyre többet hallunk, egyre több film készül és egyre több világvége csoport alakul világszerte. Tisztán emlékszem az 1999-es (napfogyatkozás) és a 2000-es világvége hangulatra, melyek ugyanerről szóltak. Szintén azt jósolták, hogy meg fogunk halni. A jóslat valóban igaz, egyszer mindenki meghal, de nem akkor és lehet, hogy nem 2012-ben.

A 2012-es világvége annyiban más, mint az elődei, hogy erre több más forrás is hivatkozik. Világvégét, csak kevesen hirdetnek, de nagy változásokat annál többen. A híres Maya naptár sem a világvégéről szól, hanem valaminek a végéről és valaminek a kezdetéről. Egyes kutatások szerint 2012-ben egyre erősebb napkitörésekre számíthatunk, amik nagyban befolyásolhatják világunkat. Ezekről később bővebben írok.

Az emberiség több válsággal néz szembe (gazdasági, környezeti, népesség), amik egyre nagyobb fejtörést okoznak manapság is. Sajnos az emberek mentalitása, például a kapzsiság, a pénzhajhászás egyre nagyobb mértékeket ölt. Mint mindenki, így én is a pénz után rohangálok, hogy egyik napról a másikra meg tudjak élni. Azok, akiknek sok van, még többet szeretnének. Bűnösök? Nem, csak emberek.

2012 már mindenképpen változást hoz, jót vagy rosszat. Az embereknek dönteniük kell, hogy a figyelmeztetéseket hogyan értelmezik.

Véleményem szerint biztos, hogy nem lesz világvége, de vajon milyen változások lesznek? A blogban, ahogy már írtam, megpróbálom bemutatni, hogy mikre számíthatunk. Milyen környezeti katasztrófákkal és következményekkel kell szembenéznünk, nekünk és a jövő generációinak.